Legjobb a teljes �rt�k�, pr�mium min�s�g� kutyat�p. Nem csak az�rt, mert k�nyelmes, hanem az�rt is, mert ezek mell� nincs sz�ks�g k�l�n vitaminok adagol�s�ra, mivel ezek optim�lis adagban tartalmaznak mindent, amire a kuty�dnak a k�l�nb�z� n�veked�si szakaszokban sz�ks�ge van. Persze ha nasira �s jutalomfalatra is ig�nye van, akkor mindenk�pp olyan term�ket v�lassz, amiben nincsenek zs�rban old�d� vitaminok (A, D, E, K), mert ezek t�ladagol�sa (mivel a t�pokban is kell� mennyis�gben vannak) k�ros lehet.

Aki m�gis a f�z�csk�z�st v�lasztja, annak nagyon oda kell figyelnie a megfelel� �sszet�telre �s a kell� mennyis�g� vitamin �s �sv�nyianyag bevitelre.

A mopszok nagyon �rz�kenyek a sz�ls�s�ges id�j�r�sra.

Ny�ron a nagy meleg nagyon megviseli �ket, r�vid orruk miatt nehezebben l�legeznek, mint a hosszabb orrnyereggel rendelkez� fajtat�rsaik.

Soha ne hagyd a kocsiban vagy a t�z� napon!

�rny�kos helyen is mindig legyen el�tte friss v�z!

A s�t�kat kora reggelre �s k�s� est�re id�z�tsd, napk�zben a nagy h�s�gben �gyis sz�vesebben fekszik a h�v�sebb helyeken.

T�len, mivel r�vid sz�r�, kistest� fajta, sokkal k�nnyebben meg- ill. felf�zik. Soha ne hagyd hosszabb ideig hidegben, a s�t�k csak addig tartsanak, am�g j�tszik, mozog, szaladg�l. Ha kertben szeretn�d tartani (ami enn�l a fajt�n�l nem aj�nlott), mindenk�pp alak�ts ki sz�m�ra f�thet� kutyah�zat vagy f�thet�, z�rt kennelt.

Mivel a mopszot aj�nlatos ink�bb lak�sban tartani csak akkor v�laszd ezt a fajt�t, ha el tudod fogadni, hogy a lak�sod sosem lesz sz�rmentes. A mopsz NAGYON hullajtja a sz�r�t!!! Ez csak hatv�nyoz�dik a tavaszi �s �szi vedl�sek alkalm�val.

Mivel kozmetik�t nem ig�nyl� fajta, ez�rt a f�rdet�s egy �vben max. 2-3-szor t�rt�njen. A samponos f�rdet�s nem aj�nlatos enn�l t�bbsz�r, mivel a gyakori samponos f�rdet�s t�nkre teheti a kutya b�r�nek term�szetes v�dekez� k�pess�g�t (a b�r kisz�rad, viszket, k�nnyebben kap el k�l�nb�z� b�rbetegs�geket).

Red�k tiszt�t�sa: hetente egyszer b�rv�zzel �titatott ronggyal (nem vatt�val!) finoman t�r�lgesd �t a red�it.

A f�lek kit�rl�se is ilyenkor t�rt�nhet, de a hall�j�ratba sose ny�lj bele. Ha b�z�s, s�t�t v�lad�kos a f�l, azonnal mutasd meg �llatorvosnak!

B�zmirigy: A bes�r�s�d�tt "bedugult" v�lad�k miatt begyulladhat a b�zmirigy (erre is fontos figyelni, ugyanis sz�mos egy�b probl�m�t okozhat pl. f�lgyullad�s, allergia, stb…) B�r az is el�fordul, hogy spont�n �r�l, ez sajnos el�g kellemetlen, ha �ppen a kanap�n vagy valakinek az �l�ben �lve t�rt�nik, de rendszeres tiszt�t�ssal megel�zhet�, ezt azonban mindenk�pp b�zd �llatorvosra vagy kutyakozmetikusra.

Karmok: A k�ly�k kuty�knak nagyon hegyes kis karmaik vannak. Ne v�gd le, mert amint elkezd s�t�lni, sz�pen le fog kopni. Amelyik kutya eleget s�t�l, szaladg�l, annak nincs sz�ks�ge karomv�g�sra.

A farkas karom hossz�s�g�t, amikor �ppen orvosn�l j�rsz, n�zesd meg, ha sz�ks�ges, akkor az �llatorvos le is fogja v�gni.

Olt�sok: Minden �llatorvosnak saj�t olt�si programja van. Mindig meg fogja mondani, hogy mikor kell menned legk�zelebb �s mi ellen fogja oltani. Nagyon fontos azonban, hogy az els� n�gy v�d�olt�s bead�sa el�tt semmik�ppen sem szabad utc�ra vinni a kiskuty�t! Fert�z� betegs�gek eset�ben a megel�z�s a legfontosabb, mert sz�mos betegs�g k�vetkezm�ny�t m�r nem lehet megsz�ntetni.

F�reghajt�s:

A k�ly�kkuty�k m�g magzati korban, vagy megsz�let�s ut�n szop�ssal ill. az anya �s m�s kuty�k k�rnyezet�b�l gyakran fert�z�dnek b�lf�rgekkel. Ez a fiatal szervezetre ak�r v�gzetes is lehet. Fert�z�tts�g eset�n a kiskutya gyakran h�ny, hasmen�se van, hasa puffadt. A b�lf�rgess�g az emberekre n�zve is vesz�lyes lehet, mi is elkaphatjuk kuty�nkt�l.

3 havonta nagyon fontos a f�reghajt�s, f�leg ahol kisgyerek is van a csal�dban. Budapest utc�i, terei, kutyafuttat�i kiemelten fert�z�ttek!