F�d�ration Cynologique Internationale
Secr�tariat G�n�ral : 13, Place Albert I - B-6530 THUIN
FCI Standard Nr. 253 / 1998.05.11 6 / D

           MOPSZ
                                                             (Pug)

FCI Standard Nr. 253/1998. 05. 11.
FCI besorol�s: IX-es fajtacsoport

Szekci�: 11
T�rsas�gi �s k�s�r�kuty�k
Kistermet� dog t�pus� kuty�k
Munkavizsga n�lk�l

Eredete sokat vitatott �s t�bb orsz�g is sz�vesen vallja saj�t fajt�j�nak, ennek ellen�re a hivatalosan elismert orsz�g: K�na.
P�rtfog�ja �s a standard kidolgoz�ja: Nagy Britannia.

�ltal�nos megjelen�s:

Kifejezetten kvadratikus, z�m�k, er�s testfel�p�t�s� „Multum in Parvo” (= nagy t�m�rs�g kicsi t�rben), ami a t�m�r, ar�nyos testet jelenti kiegyens�lyozott ar�nyokkal �s feszes izomzattal.
Itt fontos megjegyezni, hogy a szuk�k �s kanok fel�p�t�s�ben a m�sodlagos nemi jelleg igen hat�rozottan �s hangs�lyozottan jelenik meg!

Viselked�s / Jellem (Wesen)

Igen s�rmos, m�lt�s�gteljes �s intelligens. Kiegyens�lyozott, vid�m �s �l�nk.
Megjegyz�s: Ez rendk�v�l fontos k�vetelm�nye a fajt�nak, �rt�kel�sn�l fontos hangs�lyt kap.

Fej:

Nagy, kerek, de nem almafej.

Koponya:

Agykoponya:
A koponya m�lyed�s n�lk�li. A red�k tiszt�n elhat�roltak.
Megjegyz�s: A homlokred�k legyenek min�l m�lyebbek �s lehet�s�g szerint szimmetrikusak. Ugyancsak k�v�natos az �n. fekete „diamond” megl�te.

Arcorri r�sz:
Fang:
R�vid, tompa, kvadratikus, nem felfel� �velt.
Megjegyz�s: J�l p�rn�zott �s kit�lt�tt legyen! Itt kell hangs�lyozni a rendk�v�l fontos �s k�v�natos fekete maszkot, melynek a szem feletti r�szig kell h�z�dnia �s a mindig fekete orrt�kr�t!
A le�r�s nem k�veteli meg ill. nem t�r ki a kifejezetten t�g orr-ny�l�sokra, amelyet azonban a szabad leveg�v�tel �s az �l�nks�g felt�tlen�l megk�vetel.

Fogazat:
Nagyon enyhe el�reharap�s. A keresztharap�s, a l�that� nyelv �s fogak egy�ltal�n nem k�v�natosak. Az �llkapocs sz�les, melyben a metsz�fogak majdnem egyenes vonalat alkotnak.
Megjegyz�s: Az �llkapocs egyenes, egyik ir�nyban sem mutathat lejt�s �vet!

Szemek:
S�t�t, nagyon nagy �s g�mb�ly�, gyeng�den agg�d� tekintet, mely ragyog� �s izgalmi �llapotban t�zzel teli.
Megjegyz�s: A nagyon nagy �s g�mb�ly� le�r�s a szem form�j�ra vonatkozik, a t�lzottan kid�lled� szemek eg�szs�g�gyi okok miatt hib�nak min�s�lnek!

F�lek:
R�zsaf�l: V�kony, kicsi, mely oldalra �s h�tragy�rt, de a f�lkagyl�k l�tszanak.
Gombf�l: A f�lb�r el�reesik, a f�lhegy szorosan simul a kopony�hoz �gy, hogy a f�l bels� fele nem l�that� �s a f�lhegyek a szemek fel� mutatnak. A b�r�lat sor�n a gombf�let kell el�nyben r�szes�teni.
Megjegyz�s: Sajnos k�lf�ldi mint�ra divat lett ragaszt�ssal �s egy�b m�dszerekkel elfogadotts�ga mellett is a r�zsaf�lek korrig�l�sa, holott ismert a f�lek nagys�ga, hossza, megt�rts�ge magasan �r�k�lhet� mennyis�gi tulajdons�g. A f�l mindig fekete, erre a standard a sz�nek t�rgyal�s�n�l is kit�r.

Nyak:

Enyh�n �velt, vastag, megfelel� hossz�s�g�, a fejet b�szk�n hordja.

T�rzs:

R�vid �s z�m�k.

H�t:

Egyenes, nem felfel� �velt, nem laza.
Megjegyz�s:  A mopszok – k�l�n�sen a kanok – t�bbs�g�ben �n. k�s�n �r� fajta, ez�rt az 1-2 �ves kor k�z�tti �velt vagy laza h�t nem mindig jelent v�gleges hib�t, sok esetben az izomzat fejl�d�s�vel �s megfelel� mozgat�ssal kialakulhat a korrekt „fels� vonal”.

Mellkas:

Sz�les, a bord�k j�l h�tra illesztettek.

Farok:

A farok postak�rt alak�. Magasan t�z�tt, olyan szorosan, ahogy csak lehet, a farra kunkorod�. K�tszeresen kunkorod� farok k�l�n�sen k�v�natos.
Megjegyz�s: A farok t�ben mindig vastag, majd fokozatosan v�konyodik a v�ge fel�.

V�gtagok:

Mells� v�gtagok:
A mells� l�bak er�teljesek, m�rs�kelten hossz�ak �s j�l a test al� �ll�tottak.
Megjegyz�s: A mells� l�bak soha nem lehetnek �veltek!

Lapocka:
Ferd�n illesztett.

H�tuls� v�gtagok:
Er�teljesek, m�rs�kelten hossz�ak �s j�l a test al� �ll�tottak. H�tulr�l n�zve egyenesek �s p�rhuzamosak.

T�rdiz�let:
J�l sz�gelt.
Megjegyz�s: A h�tuls� v�gtagok sz�gel�se igen fontos a mozg�s szempontj�b�l, �gy a meredek sz�gel�s nem megengedett!

Mancsok:
Sem ny�lmancs, sem macskamancs. Egym�st�l elk�l�n�lt ujjak, fekete k�rm�k.
Megjegyz�s: Az �n. megny�lt mancsok laza l�bt�vel �s l�bk�z�ppel hib�nak min�s�lnek. A fekete k�rm�k a fekete egyedekn�l alapk�vetelm�ny, minden egy�b sz�nv�ltozatn�l toler�lhat�. Itt kell megeml�teni, hogy minden �n. term�szetes ny�l�sn�l (pl. v�gb�l) k�l�n�sen k�v�natos a s�t�t pigment�ci�.

Mozg�s:

El�lr�l n�zve a mopsz l�bai fel- �s lefel� mozognak, a l�bak j�l a v�llak alatt illesztettek. A mancsok egyenesen el�re ny�lnak, sem befel�, sem kifel� nem fordulhatnak. A h�tuls� v�gtagok mozg�sa szint�n szab�lyos. A mells� l�ba el�re j�l kiny�lnak a h�tuls�k a t�rd�z�let szabad akci�j�val mozognak. Az enyh�n gurul� h�tuls� r�sz jellemz� erre a mozg�sra.
Megjegyz�s: A standard megfogalmaz�sa a t�rd�z�let szabad akci�j�r�l nem t�vesztend� �ssze a gyenge, puha, igen laza cs�nkokkal.

Sz�rtakar�:

Sz�r:
Finom, sima, r�vid �s f�nyes. Nem kem�ny, nem gyapjas.
Megjegyz�s: Er�s vedl�skor (pl. a szoptat�si id�szak ut�n) a sz�r durva �s �rdes tapint�s�v� v�lik, ilyenkor lehet�leg ne nevezz�k kuty�nkat ki�ll�t�sra!

Sz�n:
Ez�st, barack, �zsz�n vagy fekete. Ezek a sz�nek legyenek tiszt�k, hogy a sz�n az „angolna cs�kt�l” (a tark�t�l a farokt�ig h�z�d� fekete cs�k) �s a maszkt�l j�l elhat�rol�djon. Valamennyi jegy, maszk, f�l, pofafolt, homlokfolt (csillag) �s angolnacs�k olyan fekete legyen, amilyen csak lehet.
Megjegyz�s: A vil�gos, �n. beige sz�n (francia sz�, ford�t�sa: homoksz�n, sz�rk�sv�r�ses, s�rga) nagyon sok �rnyalatban fordul el�, ezek mindegyike egyform�n kedvelt. A silver ill. sz�rke sz�nnel kevesebbet tal�lkozunk, kev�sb� elterjedt �s kedvelt. A  fekete sz�nv�ltozat egyre n�pszer�bb Magyarorsz�gon, de a vil�g nagy ki�ll�t�sain felvezetett mopszok �sszl�tsz�m�nak csak kb. 15-20%-�t teszik ki. A fekete sz�nv�ltozat teny�szt�se l�nyegesen nehezebb, gyakran jelennek meg kev�sb� t�pusos fej� �s gyenge csontozat� egyedek �s a fekete sz�n k�v�nalmain�l is kevesebb a t�r�si hat�r (minden testr�szen egy�ntet�, f�nyes sz�rzet az elv�r�s, semmilyen v�r�ses vagy egy�b elsz�nez�d�s sem megengedett, kiv�ve egy kis feh�r mellfolt). A k�l�nf�le sz�n� egyedek p�ros�t�sa komoly genetikai ismereteket ig�nyel.

S�ly:

Ide�lis s�ly: 6,3-8,1 kg.
Megjegyz�s: A standardban foglaltakat – mint m�s egy�b k�vetelm�nyt – kiss� „t�lhaladta” az �let, hiszen a t�pusos mopsz �tlags�lya a 10 kg k�r�l mozog. Vil�gszerte elv�r�s �s teny�szt�si c�l az eg�szs�ges, j�l mozg�, j�l l�legz� egyedek teny�szt�se �s ez nem kis feladat el� �ll�tja a fajta megsz�llottjait, hiszen ezen k�vetelm�nyek mellett is meg kell �rizni az e fajt�ra jellemz�, k�l�nleges k�llemi adotts�gokat.

Egy kis seg�ts�g a standard gyakorlati alkalmaz�s�hoz:

Az „A” jel� kutya:
Ez a j�l fel�p�tett kutya nem sz�gletes �s nem is vaskos. R�vid l�b� �s hossz� h�t�. Ebben a k�t pontban �s a laz�n, kiss� nyitottan hordott fark�val elt�r az ide�list�l. Ennek ellen�re fajt�j�nak el�gg� tipikus k�pvisel�je.

A „B” jel� kutya:
Ez a kutya nem k�pviseli a fajta jellemz�it. A l�bai a mopszra nem jellemz�en t�l hossz�ak. A f�lei annak ellen�re, hogy gombform�j�ak, egy�rtelm�en terrieresek. A fej form�ja, az agykoponya �s az arcorri r�sz aar�nya j�, azonban a harm�ni�t megt�ri a t�l nagy kid�lled� szem.

A „C” jel� kutya:
Ez a kutya legal�bb 3 elt�r�st mutat az ide�list�l. Ezek a f�lek, a farok tart�s �s az orr-r�nc. A kuty�nak r�zsaf�lei vannak, ami nem felt�tlen�l hiba, de optikailag kisebb�ti a fejet. A farok t�z�se magas, teh�t j� �s szab�lyosan tekeredik, azonban az elhelyezked�se kiss� jobban a h�ton van a k�v�natosn�l. A homlok- �s orr-r�ncok tal�lkoz�si pontjukon elv�lnak egym�st�l, ami ugyan nem �rt�kelhet� egy�rtelm� hib�nak, de ide�lisnak sem mondhat�.

A „D” jel� kutya:
A kutya feje t�pusos, tetszet�s �s szab�lyosan gy�r�zik a farok is. Ezzel v�get is �rtek a j� tulajdons�gai. Hiba a laza k�ny�ktart�s, r�ad�sul �veltek a mells� v�gtagok. A h�tuls� v�gtagok t�lm�retezettek �s gyeng�k a t�rd�z�letek. Laza a h�t �s az angolna vonal helyett egy nyeregszer� s�t�t elsz�nez�d�s l�that�.

Az „E” jel� kutya:
Szembet�n� a keskeny, gyenge pofar�sz, az alacsonyan elhelyezked� f�lek �s a szem alatti telts�g hi�nya. A mancsok laposak �s a cs�nk sarl� form�j�.

Az „F” jel� kutya:
Ennek a t�lzottan er�s, r�vid nyak� kannak a felfel� ir�nyul� pofar�sze a bulldoggal mutat hasonl�s�got, ami nagyon nem k�v�natos. A kutya s�lya is t�ll�pi a megengedett t�r�shat�rt, legal�bb 15 kg a val�sz�n� s�lya.

HIB�K: Minden elt�r�s a megengedett�l hib�nak tekintend� �s a hiba nagys�g�nak megfelel�en kell �rt�kelni.

M.J. : A kanoknak k�t j�l fejlett her�vel kell rendelkezni�k, melyek a herezacsk�ban helyezkednek el.

Az anyagot k�lf�ldi szakirodalom seg�ts�g�vel �ssze�ll�totta:

B�nhidi P�ln�
Nemzetk�zi k�llemb�r�

Fajtagondoz� klub:
�zsiai �s T�rpekutya klub

(A d�lt bet�s r�szek az �ssze�ll�t� megjegyz�sei)

Forr�s: A Kutya 2006/j�nius